Elmennék a fák közé, magamba szívnám a föld illatát, hallgatnám a madarak énekét és a levelek zúgását. A szél simogatná a bőröm és a Nap fénye táncolna a hajamon. Leülnék a testvéreimhez, a növények, bogarak közé, és visszaadnám a földnek a kölcsönvett vért és életet.

ludovika:
PENIS

punci